Budapest másfélmillió eurós (564 millió forint) támogatást nyert a Klímasemleges és intelligens városok küldetés elnevezésű pályázaton, a pénz a Budapesti Klímaügynökség létrehozását fogja fedezni - közölte a Főpolgármesteri Hivatal szerdán az MTI-vel.
December 1-jén, a hatodik kerületi HubHuB közösségi irodában tartotta meg első gyűlését a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) által életre hívott Smart Budapest Közösség. Az együttműködési platform célja, hogy a városinnovációért felelős fővárosi döntéshozókat összekapcsolja a budapesti vállalkozói szféra azon szereplőivel, akik hatékonyan képesek segíteni a városvezetés Smart City Stratégiájának megvalósítását.
Közép-Európában egyedülálló kutatás-fejlesztési környezetet hoz létre a Zalazone, amely Magyarországot vonzó fejlesztési célponttá teszi - mondta a tesztpályát ellenőrző Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója a Figyelő csütörtöki számában megjelent interjú szerint.
A harmadik generációs okos városok ígérete szerint a városvezetés egy nyílt, részvételiségen-alapuló folyamat, mely hatalmas adatmennyiségekre támaszkodva segíti a lakosokat a döntéshozatalban. Ugyanakkor a jelenkori trendek gyakran egy teljesen ellentétes képet festenek, ahol a technológiát kihasználva emberek válnak „hekkelhetővé”, ezáltal manipulálhatóvá, irányíthatóvá. Az okos városok utópisztikus ígéretei mellett kevés szó esik a személyiségi jogokról, a személyes adataink feletti önrendelkezésről, a paternalizmusról vagy arról, hogy ezek a városfejlesztési projektek mennyiben korlátozzák az emberek szerepét, mozgásterét az adott rendszerben.
14,25 milliárd forint tőkekihelyezést valósított meg a GB & Partners 2020-ban, az i5invest 2021-es európai tőkepiaci térképén pedig a legnagyobb hazai magántőkealap-kezelőként jelent meg. Az alapkezelő – hazai elsőként – a régió tíz legerősebb magántőkealap-kezelője között érdemelte ki pozícióját a közel 70 milliárd forint kezelt vagyonnak köszönhetően - derül ki a társaság közleményéből.
Nem sok olyan iparág, piaci szegmens van a világon, ami az elmúlt 3-4 hónapban szinte teljesen lenullázódott, ám azóta már gőzerővel visszatért és új sikerek felé száguld. A „parkolásbiznisz” pont ilyen volt. Startupként indult, mára 60 ezer felhasználóval töretlen a közterületi, a zárt téri és az irodaházakban kialakított parkolási szolgáltatások nyújtásában a Parkl. Olyan funkciók érhetőek el az autósok számára, mint pl. a Duna Plazában újonnan bevezetett digitális parkolás rendszer, amivel parkolókártya kiváltása nélkül, rendszámfelismerő kamerával automatikusan parkolhatnak az odaérkezők. A cégek olyan szolgáltatásokat is választhatnak az alkalmazás használatával, mint a dolgozói parkolóhely foglalási rendszer, vagy a mobilapplikációban regisztrált vendégek automatikus beléptetése a cég mélygarázsába. A szolgáltatások sora pedig folyamatosan bővül, a lehetőségek tárháza nagyon sokrétű, ezeknek kizárólag az üzleti racionalitás szab határokat. A csőben lévő hatalmas külföldi terjeszkedésről, a további fejlesztésekről, pilot projektekről és a vírushelyzet miatt bevezetett ingyenes közterületi parkolás időszakának hatásairól is beszélgettünk Somogyi Zsolttal, a Parkl Digital Technologies Kft. alapító-ügyvezetőjével.
Minden budapesti lakosnak érdemes figyelnie a postaládáját, mert a Fővárosi Önkormányzat tízezer meghívót küldött ki Budapest első klímaügyi közösségi gyűlésére. Az állampolgári gyűlésnek is nevezett fórum csak Magyarországon számít újkeletű dolognak, már számos országban, például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Lengyelországban is sikerrel alkalmazzák hosszútávú stratégiák megalkotásakor.
Bár a korlátozások alatt jelentősen csökkent az autós forgalom, a díjmentes parkolás bevezetésével a parkolóhelyek kihasználtsága változatlanul magas maradt. Utóbbi sok belvárosi lakos és ott dolgozó életét nehezítette meg. A 2018-ban telepített szenzorok segítségével azonban 2500 darab V. kerületi közterületi parkolóhely valós idejű foglaltsági adatait láthatták a használók egy alkalmazáson keresztül - szerepel a Vodafone közleményében.
A 2023-ra aelkészülő Liget Budapest Projekt egészét okos infokommunikációs fejlesztések fogják jellemezni. A Smart Liget koncepció energiatakarékos és gazdaságos üzemeltetést tesz lehetővé, így jelentősen csökken a ligeti épületek energiafelhasználása, csökken az intézmények ökológiai lábnyoma. Mindezek mellett a park teljes autómentesével, megújuló erőforrások alkalmazásával és a növényzet felújításával a Városliget gyakorlatilag zéró emissziós zónává válik.
Megállapodást írt alá London és Helsinki, melynek értelmében a két város együtt dolgozza ki a mesterséges intelligencia és a nyílt hozzáférésű adatok lehetőségeinek kihasználására vonatkozó terveket - írja a Smart Cities World. Tavaly nyáron hazánkban hasonló együttműködés jött létre Paks és Salgótarján között, a két magyar településen a közös munka a Smart City "okosváros" és Smart Grid "okoshálózat" fejlesztések kidolgozására vonatkozott.
A magyar Tungsrammal együttműködésben kínál az E.ON korszerű és fenntartható, okos technológián alapuló közvilágítási megoldásokat. A két cég három évre szóló megállapodása szerint a párezres falvaktól a nagyvárosokig bármely település önkormányzata élvezheti a jövőben a közösen megvalósított, modern közvilágítás előnyeit - szerepel a cég közleményében.
Az új technológiai fejlesztések elképesztő gyorsasággal jelennek meg a mindennapokban, ez pedig az ingatlanpiacon is nagy változásokat eredményez. Az elmúlt években már sokat lehetett hallani az okosváros koncepcióról és okosotthonok kialakításáról, ugyanakkor megannyi más innováció is erősen kapcsolódik ezekhez, amelyek új perspektívákat hoznak az építészetbe, ingatlanüzemeltetésbe, továbbá természetesen a különböző irodaházak, kereskedelmi, logisztikai létesítmények és lakóingatlanok életébe.
Mit jelent az, hogy smart city, beszélhetünk-e még egyáltalán ilyen fogalomról? A Portfolio Smart City 2018 konferenciájának panelbeszélgetői ezekre a kérdésekre keresték a választ. Az elmondottak alapján az biztos, hogy a városok gyökeres változások előtt állnak, amire a szabályozóknak és az ingatlanfejlesztőknek is fel kell készülniük. A városok átalakulása olyan jelentős lehet, amire utoljára 70-80 évvel ezelőtt volt csak példa az autók tömeges megjelenésével összefüggésben. Az új technológiákhoz fokozatosan hozzá fogunk szokni, a biztonsági kockázatokat, amit ezek jelentenek pedig az emberek többsége inkább vállalja a kényelméért cserébe.
A korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy miként képzelik el Nyugat-Európában a smart tömegközlekedést, most a magyar megoldásokat mutatjuk be. Milyen ötletek tehetik még élhetőbbé hazánk városait is? Elsősorban a közösségi közlekedés erősítése lehet a cél, legyen szó tömegközlekedésről, vagy akár a közösségi kerékpár vagy autó használatról.
A városok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jelentős népességbővülés ellenére képesek legyen az ott élő nagy embertömegek mozgatására. Mivel a saját autós közlekedés ilyen nagyságban történő bővülése ellehetetlenítené a városokat, inkább a tömegközlekedésre érdemes helyezni a hangsúlyt az élhetőség fenntartása vagy javítása érdekében. Ennek pedig számos módja lehet, amelyeket a világ különböző pontjain több sikeres projekt is bizonyít, mint önvezető autók bevezetése a tömegközlekedésbe, vezeték nélküli elektromos buszok, vagy különböző információs rendszerek, amik a közlekedési módok összehangolásáról gondoskodnak.
A Föld lakosságának többsége már ma is városokban él, az urbanizáció pedig tovább folytatódik. Az energia legnagyobb részét ugyancsak a városok használják fel, de a károsanyag-kibocsátásban is a városoké a vezető szerep. A jövőben emiatt az energia-felhasználásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén is radikális változásokra lesz szükség, ennek alapján indult útjára a Smart City (Okos Város) koncepció, melynek lehetőségeit a napokban egy budapesti rendezvényen mutatták be.
Nem volt unalmas az év a hazai távközési szektorban.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Bojinka Miklós 22 évesen alapította első cégét.
Konszenzusra jutottak a republikánusok és a demokraták.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
